A mai üzenet címe lefordíthatatlan (Melák Majom?, magyarul elég hülyén hangzik), minden esetre a Ben & Jerry fagyis cég egyik népszerű terméke. Banánfagyi dió- és csokidarabokkal. Fél liter (pontosabban 465 ml) bűnbeesés.
De elmondható ez a társairól is, úgymint Cherry Garcia, Chocolate Therapy, New York Super Fudge (félreértés ne essék, a Häagen Dazst és a Carte d’Or-t is csípem, azaz nyalom).
A lényeg, hogy megveszed a doboz fagyit fél literes vagy egy literes kiszerelésben, hazaviszed, beteszed a mélyhűtőbe, és végig ott motoszkál a fejedben, hogy ez egy jó este lesz, mert a kedvenc sorozatod alatt fagyizni fogsz.
Namármost az a probléma ezzel, hogy itt messze többről beszélünk, mint egy élelmiszer, egy desszert elfogyasztásáról. Ez egy teszt, egy erőpróba: a józan eszed vagy a mohóságod győz? Néhány kanál, egy kompótos tálnyi vagy az egész doboz?
Nálam kis srác koromban a fagyievés a meleg időhöz, leginkább a nyárhoz kötődött, és nem dobozból, hanem tölcsérben, vagy cukrászdában pohárból ettem.
Amikor New Yorkba kikerültem, emlékszem az első hideg napon, talán december első hetében, amikor elkezdett szállingózni a hó, egy utcasarkon egy családot láttam, két szülő két gyerekkel, tölcsérből nyalták a fagyit. Ezt a hülyeséget, gondoltam, télen fagyit enni utcán?
Nahát, ez a rácsodálkozásom nagyon hamar elmúlt, mikor láttam, hogy az amerikaiak minden évszakban fagyiznak, fagyizókban és persze otthon. Igényesebb családoknál azt is láttam, hogy fagylaltozás előtt felmelegítik a poharat, hogy a kemény fagylalt kicsit megpuhuljon, és kiteljesedjen az íz a szádban. Fura, de ezt is megszoktam.
Első New York-i éveimben, amikor taxit vezettem, nem volt ritka, hogy holt fáradtan ledobtam magam a tévé elé éjfél után, és megettem egy ültömben egy egész doboz fagylaltot. Másnap aztán émelyegve, száraz torokkal, fejfájósan ébredtem. És persze megfogadtam, hogy soha többet. Ezek a komoly elhatározások maximum 48 óráig tartottak ki. Kicsit olyan ez, mint a drog: depizel, magányos vagy, eleged van mindenből, a francba, jól akarod érezni magad és kész! Rövid időre tényleg jól is érzed magad, aztán meg pocsékul, és ezt már előre tudod.
Mindez azért jutott eszembe, mert minden porcikánkba belopózott már a tavasz meg a nyár (hol van már a korona!). Habzsolnánk, zabálnánk a jó idő örömeit, bandáznánk, buliznánk, francba a távolságtartással meg a maszkkal… és akkor elkezd mocorogni benned a józanabb éned, lassan a testtel, nem kell egy este felfalni az egész dobozt, mert abból baj lehet.
Barátsággal,
Gábor
Ha szívesen olvasod a napi üzeneteimet, küldd el barátaidnak, ismerőseidnek, hátha nekik is segít a bezártságban. Szólj nekik, hogy ha szeretnének, ők is feliratkozhatnak ide kattintva.
