Kezd elegünk lenni a karanténból. Globálisan. A korlátozások több milliárd embert érintenek az egész világon.
Telik a hócipőnk. A University of Maryland nemrég készült felmérése szerint az Egyesült Államokban április 14-én megugrott országszerte azoknak a száma, akik a lakóhelyüktől egyre távolabb utaznak, egyre többen és egyre gyakrabban hagyják el otthonukat, kimennek parkokba, közterületekre sétálni, strandra napozni, úszni. Ezt a mobilszolgáltatók adataiból szűrték le, nem puszta spekuláció. És hogy miért pont április 14 után? Mert akkor telt el egy hónap a korlátozások kihirdetése után.
Vadászunk a jó hírekre: odaát már lehet fodrászhoz járni, távolságtartással teraszon kávézni, emitt a kis boltok már mind üzemelnek, az éttermek fogadhatnak vendégeket, ha megteszik az óvintézkedéseket; amott kinyitották a strandokat meg a parkokat; ez a politikus azt mondja, még két hét, a másik a nyárra már azt jósolja…
Senki sem különálló sziget, ahogy a költő mondja. Jó barátaink egy csoportja rendszeresen beszélget, képeket küldözget, hétvégén közös borozás, egy film közös megbeszélése – persze csak képernyőn.
Megszületett a „kerítés party” kifejezés is (pár napja hallottam először, de nem kellett megmagyarázni): kertes házban élő szomszédok a kerítés két oldalán boroznak-söröznek-
Én már többször sétáltam egy-egy baráttal, mert szinte fizikailag hiányzott, hogy lássam őket, halljam a hangjukat „élőben”, hogy együtt legyünk ne csak virtuálisan, hanem igaziból. A Nagyit is lehívtuk néhány percre, és az ikreknek nem volt könnyű nem odarohanni hozzá, hogy megöleljék-megcsókolják.
Ilyen sem nagyon volt még a világtörténelemben: minden egyes ember személyesen viseli a felelősségét annak, hogy másik két, három vagy akár több tíz ember ne legyen beteg. Senki sem különálló sziget…
Hemingway Akiért a harang szól című regényének a mottójából emlékezhetsz ezekre a szavakra. Álljon itt egy hosszabb idézet John Donne angol költő Ájtatosságok című verséből, Sőtér István fordításában:
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”
Ha szívesen olvasod a napi üzeneteimet, küldd el barátaidnak, ismerőseidnek, hátha nekik is segít a bezártságban. Szólj nekik, hogy ha szeretnének, ők is feliratkozhatnak ide kattintva.
Barátsággal,
Gábor
U.i.: Minden nap kisétálok félórára-órára, róvom a többnyire üres utcákat, közben podcastokat hallgatok a mobilomon. A fránya, sok éves fülhallgatóm zsinórjába állandóan belegabalyodok. Még jó, hogy kapható ez a pofás, zsinór nélkül működő sport headset. Meg is veszem, ilyen áron nagy kockázatot nem vállalok.
