Egyelőre Magyarországon, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint, nem terjed olyan mértékben a járvány mint Spanyolországban vagy az Egyesült Államokban. Maradjon is ez így. A korlátozások következtében azonban már most látszik, hogy sok cég húzta, húzza le a rolót – vendéglátás, turizmus, szórakoztatóipar, hogy kapásból a legkomolyabb gondokkal küszködő területeket soroljam. Sok ember, sok család veszíti el a megélhetését ezekben a napokban.
Óhatatlanul próbáljuk elképzelni a jövőt. Hogy fogunk ebből kimászni, és mikor? Ez után már semmi nem lesz olyan, mint régen… elképzelni is nehéz, hogy mi lesz itt… stb, stb. Nohát, ha igaz a mondás, hogy a jövőt megjósolni nézzünk a múltba, akkor tessék csak visszagondolni az első világháború utáni évekre.
15-19 millió halott, 23 millió sebesült katona, csonka családok, csonka országok, hogy lehetett ebből fölépülni? Ki gondolta volna, hogy a húszas években, amikor mindenkinek a zsigereiben, álmában, reflexeiben még ott lapult a háború, olyan pezsgő élet lesz Magyarországon, amiről ma nosztalgiával beszélünk. Gyorsan hozzáteszem, hogy óriásiak voltak a társadalmi különbségek, de mégis sikerült az embereknek életerővel, bizakodással, reménnyel újrakezdeni.
És 1945-ben? Elképzelhetetlen volt, hogy lesz itt normalitás, régi fotókon és hiradófelvételeken láttuk az elképesztő pusztítást. És mégis folytattuk, felálltunk, építkeztünk, nekivágtunk egy új életnek, egy új jövőnek.
Nem kívánok történelemórát tartani, csak arra szeretnék emlékeztetni, hogy az emberi ellenálló képesség, rugalmasság, találékonyság, az életszeretet, a szolidaritás csodákra volt képes a huszadik században, és ugyanezt látjuk majd a következő években is.
Az biztos, hogy most van egy törés, sokmindent megélünk és megértünk, és, igen, innentől minden másképp lesz – a történelem, minden ellenkező híreszteléssel szemben, soha nem ismétli önmagát.
Felívelés lesz minden tekintetben, az élni akarás győzni fog, tíz, húsz év múlva gyerekeink, unokáink szívesen mesélnek majd „azokról a húszas évekről.”
Túl derűlátó vagyok? Csak ülj le kicsit beszélgetni a szüleiddel, nagyszüleiddel, nézegess régi filmeket, képeket, és fogadjunk, te is optimista leszel. Különben meg mi az alternatíva?
Barátsággal,
Gábor
Ha szívesen olvasod a napi üzeneteimet, küldd el barátaidnak, ismerőseidnek, hátha nekik is segít a bezártságban. Szólj nekik, hogy ha szeretnének, ők is feliratkozhatnak ide kattintva.
U.i.: Mikor, ha most nem olvasol könyvet a tévézés mellett vagy helyett? Az Alexandra cégcsoport kiadványait most 30% kedvezménnyel kaphatod meg a Brigád révén. Karácsony áprilisban? Ami a könyvvásárlást illeti, igen. Sok ezer cím közül válogathatsz, kizárt, hogy ne találnál olyan könyveket és szerzőket, akiket szeretsz vagy ezután fogsz megkedvelni.
Ha szívesen olvasod a napi üzeneteimet, küldd el barátaidnak, ismerőseidnek, hátha nekik is segít a bezártságban. Szólj nekik, hogy ha szeretnének, ők is feliratkozhatnak:
