Kedves Olvasóink!
A koronavírussal előállt országos és világméretű helyzet kemény kihívások elé állítja az egész emberiséget. Egyikünk sem számított rá és senki sem akarta ezt a helyzetet, mégis itt van. Csodálatos lenne hétvégi programokat és jobbnál-jobb szolgáltatásokat ajánlani nektek, de úgy tűnik, most másnak van itt az ideje. Hogy mindek is pontosan? Az összefogásnak, a szolidaritásnak és, bizony a kreativitásnak is, hiszen egészen új utakat kell találnunk egymáshoz a személyes találkozások helyett. És, hogy pontosan mit tehetünk? Íme, néhány ötlet:
Vigyázzunk egymásra
Nekünk, fiatalabbaknak valódi felelősségünk van abban, hogy az idős emberek minél kevésbé fertőződhessenek meg. A gyakori kézmosás és fertőtlenítés mellett a legjobb, ha nem látogajuk 60 év feletti rokonainkat. Ha a közelmúltban külföldön jártunk, vonuljunk önkéntes karanténba két hétre, ha pedig tüneket észlelünk magunkon, telefonon egyeztessünk orvosunkkal.
Ha van olyan idős szomszéd vagy rokon, aki a magas kockázati rátába tartozik, ajánljuk fel a segítségünket pl. online bevásárlás megrendelésével. A legtöbb élelmiszerszállító cég már kidolgozta a járványügyi irányelveit, a szállítmányt kérhetjük az ajtó elé vagy az ablakpárkányba, a futárok folyamatosan fertőtlenítik a kezüket és a csomagolásokat, és kizárólag online fizetés lehetséges. Ez vonatkozik több melegétel-házhozszállításra is, és ezen a területen biztosan sokat tudunk segíteni egy online világban járatlanabb idős embernek.
Ha ismerünk olyat, aki egyedül él, hívjuk föl rendszeresen telefonon, esetleg odamehetünk az ablaka alá, hogy váltsunk vele pár mondatot, hiszen nemcsak a testi, de mentális egészségükre is figyelnünk kell a járvány végéig.
Vonuljunk önkéntes karanténba és ha mégis kimozdulnánk, fontoljuk meg alaposan, hogy szükséges-e. Ha alacsonyabb kockázati rátába tartozunk, mérlegeljük, hogyan tudunk segíteni, de figyeljünk oda magunkra is, legjobb el sem kapni a betegséget!
Találjuk meg a lelki egyensúlyunkat
Nehéz időt élünk, valami olyasmi történik velünk, amit nem ismerünk sem mi, sem mások. A ma élő emberek közül még senki nem volt ilyen helyzetben és ez könnyen válik kétségbeejtővé. Két dolgot tehetünk azért, hogy megőrizzük a józanságunkat, az egyik, hogy megfelelő forrásokból tájékozódunk, a másik, hogy keresünk olyan tevékenységeket és elfoglaltságokat, amelyek nem a vírusról szólnak. Végezzük el az ezer éve halogatott ház körüli munkákat, ültessünk virágokat, rajzoljunk, fessünk, színezzünk vagy tervezgessük a járvány utáni életünket. A karantén nemcsak bezárkózást jelent, de lehetőséget is: mikor tudunk ennyi időt tölteni a családtagjainkkal? Vigyünk rendszert a mindennapokba, de legyen benne ünnep is. Kövessük a híreket, de teremtsünk képernyőmentes időszakokat is. Nekünk, felnőtteknek ez nehéz időszak, de nem kell, hogy a gyerekeinknek is az legyen. Figyeljünk a saját mentális töltődésünkre és próbáljuk őket megóvni a szorongástól és a pániktól. Életkoruknak megfelelően, egyszerű szavakkal mondjuk el, hogy mi a helyzet és keressük meg az örömteli lehetőségeket az életünkben.
Talán fölösleges is hangsúlyozni, hogy a hiteles forrásból való tájékozódás mennyire fontos része annak, hogy egyensúlyban legyünk. Ne bagatellizáljuk el a bajt, de annak sincs értelme, ha otthon pánikolunk vagy felülünk az álhír-vonatra. Legyünk forráskritikusak és mi magunk se osszunk meg olyan információt, amelynek bizonytalan a valóságtartalma.
El fog múlni
Így vagy úgy, de a járványnak vége lesz. Tényleg. Van felelősségünk abban, hogy mennyi áldozattal jár majd, és ezt a felelősséget közösen kell viselnünk, de előbb vagy utóbb (reméljük, előbb), túl leszünk ezen az időszakon. Ha józan fejjel, szeretettel és összefogással vészeljük át ezeket a heteket, akkor eljön majd az idő, hogy ismét együtt ünnepelhetjük a szabadságunkat és az életünket kézfogások, puszik és ölelések kíséretében. Alig várom, hogy ott tartsunk!
Baráti üdvözlettel:
Karlócai Regina, Bónusz Brigád Magazin főszerkesztő
