Egy szelet könnyű, krémes, frissítő sajttorta szinte egy falat magából az amerikai álomból – nem véletlen, hogy ez a finom desszert ma már a cukrászdák, kávézók kínálatának egyik elmaradhatatlan szereplője. A sajttortával egész évben garantált a siker, hiszen sütéssel vagy anélkül is készíthető, ráadásul téli és nyári gyümölcsökkel könnyen szezonálisra szabható.
Szerencsére nem feltétlenül kell elzarándokolni a legközelebbi presszóig, ha egy igazán jó sajttortára vágysz, hiszen akár kezdő hobbicukrászként is nekiveselkedhetsz otthon az elkészítésének. Ezt a süteményt ugyanis szinte lehetetlen elrontani – főleg, ha betartod a következő 8 jótanácsot!
1. Mindennek az alapja: a megfelelő sajt
Mivel ez a sütemény az egész világon népszerű, rengeteg elkészítési módot találhatsz hozzá, a receptek azonban megegyeznek abban, hogy a sajttorta alapja valamilyen krémes állagú sajt. Az olaszok mascarponéból, a németek túróból, a franciák és az amerikaiak pedig krémsajtból készítik, amit tojássárgájával és tejszínnel, vagy zselatinnal gazdagítanak.
A hagyományos sajttortához a krémsajt a legjobb választás, amihez a még könnyedebb, krémes hatás érdekében nyugodtan hozzákeverhetsz egy kis mascarponét is. Kísérletezz bátran, itt nincsenek kőbe vésett szabályok; csak az a fontos, hogy mindig minőségi alapanyagokat válassz, hiszen ennek a süteménynek a sajt adja a lelkét.
2. A hideg hozzávalók az egész tortát tönkretehetik
Bár megértjük, hogy legszívesebben azonnal nekiállnál a tökéletes sajttorta megalkotásának, mégis érdemes lassabbra venned a tempót a hűtőből kivett hozzávalókkal. Ha ugyanis a tojás, a krémsajt és a vaj hidegen kerül a keverőtálba, lehetetlen lesz őket igazán simára összedolgozni.
A legjobb, ha már időben – legalább egy órával korábban – kikészíted ezeket a hozzávalókat a konyhapultra, de akkor sem kell megijedned, ha nincs lehetőséged kivárni, amíg szobahőmérsékletűre melegszenek. Ilyenkor jöhetnek az okos kis trükkök: tedd a tojásokat egy pillanatra forró vízbe, kockázd fel a krémsajtot, és reszeld le a tömb vajat a sajtreszelőn – így gyorsabban felmelegszenek, és már mehetnek is a keverőtálba!
3. A szűk keresztmetszet: a keverés
Ha már a keverésnél tartunk, itt is igaz, hogy a kevesebb több! A tésztát mindig lassan, a robotgép legalacsonyabb fokozatán keverd. A keveréskor bekerülő levegő ugyanis később, a sütésnél bosszulja majd meg magát: hő hatására a levegős tészta felfúvódik, majd a hűléskor távozó levegő repedéseket okoz a torta felszínén. Érdemes arra is odafigyelni, hogy az ugyanolyan hozzávalók (például az összes tojás) egyszerre kerüljenek bele a tésztába, és időről-időre óvatosan le kell kapirgálni a tál oldalára ragadt masszát is.
A csomósodás elkerülése érdekében alaposan keverd el a krémsajtot a cukorral, mielőtt a többi összetevőt hozzáadnád a tésztához. A cukor kristályai így képesek lesznek megakadályozni a krémsajtból származó kis göböcskék kialakulását. Egyébként sem érdemes néhány percnél tovább kevergetni a masszát, mert a túlmixelés könnyen egy túlságosan lágy, már-már folyékony tortához vezethet.
4. A tészta és a krém megfelelő aránya
A sajttorta hagyományosan vékony, ropogós tésztával készül. Az alaphoz a zabkeksz a legmegfelelőbb választás. A klasszikus háztartási keksz porrá törik össze, és nem adja meg a sajttortánál szükséges, darabos, roppanós élményt. A tészta megalkotásánál nyugodtan elengedheted a fantáziád; a klasszikus darált kekszes megoldás mellett akár diót, mogyorót vagy mandulát is tehetsz az alapba, de megbolondíthatod citrommal, vagy egyéb, ízben harmonizáló fűszerekkel is.
Sőt, még ennél is tovább mehetsz! Inspirálódj a szezonális gyümölcsökből vagy más nemzetek konyháiból: végy példát az ázsiaiakról, akik a sajttortát teával ízesítik, vagy az angolokról, akiknél kávé, de még mályvacukor is kerülhet a sütibe. Bárhogyan is döntesz, a tésztát mindig vékony rétegben nyomkodd a tortaforma aljára, hiszen ennél a süteménynél a krém és az esetleges gyümölcsös díszítés játssza a főszerepet.
5. Felejtsd el a tűpróbát!
Arra szocializálódtunk, hogy a torta akkor jó, ha már enyhén megbarnult a teteje, ám a sajttorta esetében ez egyáltalán nem igaz. Bár a legtöbb süti nem szenved komoly károkat a klasszikus tűpróbától, a sajttorta érzékeny lelke bizony csúnya repedésekkel reagál a felesleges böködésre. Hogy készen van-e a remekműved, onnan tudod megállapítani, hogy gyengéden megrázod a tortaformát, ha kocsonyaszerűen remeg a közepe, a széle pedig szilárdan áll, akkor már kiveheted a sütőből a tortát.
Egy másik módszer, hogyha óvatosan, vízszintesen beleszúrsz a torta tésztájába egy vékony kést – ha a süti elkészült, tisztán fogod kihúzni. Érdemes figyelembe venni, hogy a sajttorta a sütőből kivéve is tovább “sül”, így a tökéletes állag csak akkor érhető el, ha még időben kimented a sütőből.
A sajttorta egyébként is olyan, mint egy igazi díva; egyedül szeret készülődni. Tehát ha tökéletes végeredményre vágysz, hagyd békében és ne nyitogasd a sütőajtót, különben a hőmérséklet-ingadozásnak köszönhetően vastag repedések barázdálják majd a tortád felszínét.
6. Na de mitől repedhet meg a sajttorta?
A repedések ugyan csak esztétikai hibát jelentenek, azért ha lehet, érdemes elkerülni őket. A keverésről és a sütés közbeni kukkolásról már beszéltünk, most nézzük meg, mi minden okozhatja még a repedéseket!
Az egyik legnagyobb bűnös a túlsütés (időben és hőmérsékletben is), hiszen ez nemcsak a sütemény tetejének barnaságát, hanem a szerkezetében keletkező hasadékokat is okozhatja. Hasonló eredménnyel jár azonban az is, ha túl gyorsan hűtöd ki a tortát.
Sokat segíthet a helyzeten, ha sütés előtt alaposan kikened vajjal nemcsak a forma alját, hanem az oldalait is, illetve ha a tortaforma alá egy külön edényben vizet teszel a sütőbe, így kellően nedves marad a levegő sütés közben. Érdemes egyébként a sötétebb, nem fényes anyagból készült tortaformákat választani, mert ez is befolyásolhatja a sütés egyenletességét, és így a repedések megakadályozását.
Ha már megtörtént a baj, még mindig számtalan kreatív lehetőség kínálkozik a hibák elfedésére. A torta tetejére kenhetsz például tejfölös-cukros mázat, ami néhány perc alatt a sütőben egyenletesen rápirítva teljesen eltüntetheti a repedéseket. A másik, még gyorsabb megoldás pedig, ha gyümölccsel, csokidarabkákkal vagy bármilyen finomsággal díszíted a torta tetejét – így a kis tökéletlenségek igazi erénnyé válnak a sütistányéron.
7. Miért kell elegendő időt pihentetni a tortát?
Ezzel elérkeztünk a sajttortakészítés legnehezebb pontjához. A süti elkészült, időben kivettük a sütőből, és most meg kell várni, amíg teljesen, tökéletesen kihűl!
Hiába tűnik embertelennek a várakozás, mégis érdemes erőt venni magunkon (és csorgó nyállal ugyan, de békében hagyni kihűlni a tortát), mert ha nem vagyunk elég türelmesek, lehetetlen lesz a tortát egyben kiudvarolni a tortaformából, és a csinos kis szeletek helyett finom, de amorf adagok kerülnek a tányérra.
Miután elzártad a sütőt, és a nyitott sütőajtónál egy kis lélegzethez jutott, valamint elkezdett szépen lassan kihűlni a tortád, jöhet a hűtés következő szakasza. Tedd be a hűtőbe minimum 4 órára, hogy összeérjenek az ízek. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha egész éjszaka bent pihen.
8. A szeletelés
Ha végigkísérted a sajttortát a fenti lépéseken, mostanra összeállt egy csodálatos, finom desszert, ami könnyedén kijön a kapcsos tortaformából, és szépen, vékonyan szeletelhető. Tálalás előtt 15-30 perccel vedd ki a hűtőből a tortát, és pihentesd szobahőmérsékleten, hogy az íze igazán kibontakozhasson. Ha szeretnéd még inkább elkápráztatni a vendégeidet, tálalásnál tegyél a szeletre és köré egy keveset abból a gyümölcsből, amivel a tetejét díszítetted, vagy csorgathatsz rá olvasztott csokit is.
A sajttorta kiváló választás mindazoknak, akik eddig hadilábon álltak a sütés-főzéssel, hiszen ez a klasszikus recept tökéletes vendégváró finomság bármilyen alkalomra. Mindemellett a végletekig variálható; adhatunk hozzá kókuszreszeléket, gyümölcsöket, magvakat, de nyakon önthetjük likőrrel vagy kávéval is. Sőt, akár sós változatot is készíthetünk például kéksajttal vagy zöldfűszerekkel.
A sajttorta egyáltalán nem bonyolult, ráadásul napokig eláll a hűtőben – már ha egyáltalán marad belőle, de ez a mi tapasztalataink szerint szinte soha nem fordul elő.
